Dakar 2007 - összefoglaló
Forrás: Székely-Nagy Katalin, Navigátor Médiaügynökség, Szalay Dakar Team hírlevél
2007. január
A nyerõ a Peterhansel - Cottret francia páros Mitsubishivel. A Palik Darázsi kettõs a
27., a Szalay-Bunkoczi duó a 35.!
A versenyen a márkák közül a 109 befutó autóból 24 Mitsubishi volt; 6 VW Touareg, 4
BMW, 1 Hummer és 1 Schlesser végzett az élmezõnyben.
2007 január 21., vasárnap
A kilencedik alkalommal vett részt Dakar-rallyn, és ötödször ért célba Szalay Balázs. Az elsõ
sikeresen teljesített viadal nagyon nehezen jött össze, elõször 2000-ben, négy
év után. Talán Bunkoczi László szerencsét hoz a pilótának, hiszen amikor vele indult
az utóbbi négy alkalommal, mindig célba ért.
A Dakar-rally történetében az Opel az egyetlen olyan autómárka, amely százszázalékosan
teljesítette a versenyt, ahányszor indult, minden alkalommal célba is ért!
A vasárnapi szakasz már élményautózás volt a kettõs számára, mert nincs annál nagyobb
boldogság egy terepralis számára, mint amikor felgurulhat a Rózsaszín-tó partján
felállított céldobogóra. "Elégedett vagyok, mert a csapatunk száz százalékos volt." -
nyilatkozta Szalay Balázs a célbaérkezés után.
2007 január 20., szombat
Ma korán reggel 124 kilométeres etappal kezdõdött a verseny, nem is akármilyen
útvonalon. Az összekötõ teljes hosszán olyan hatalmas kátyúkat kellett kerülgetni,
amelyekbe rengeteg helyi, jól megrakott kamion bele is szaladt. Nem volt elég, hogy a
szûk úton alig fért el két autó egymás mellett, még a lerobbant és magára hagyott
kamionokat, mezõgazdasági jármûveket is figyelni kellett. Mivel ez az etap is komoly
koncentrációt igényelt a versenyzõktõl, már eleve fáradtan érkeztek a szelektív
rajtjához. A talaj jellege hasonló volt a tegnapi naphoz, nehezen járható és nehezen
elõzhetõ, szûk ösvényen vezetett az út. Szalay Balázs ismét beszorult egy elõtte
haladó jármû mögé, amelyet képtelen volt megelõzni. Ennek ellenére a versenyzõpáros a
versenyen elért eddigi legjobb eredményét érte el: a 22. helyen végzett, összetettben
pedig feljött a 33. helyre! Balázs örömében azonnal belecsobbant a versenyközpontként
üzemelõ Hotel Meridien medencéjébe, majd navigátorával élvezték a gratulációkat.
"Jól sikerült a mai nap, de volt egy szakasz, ahol elég sokat kellett improvizálni -
mondta Szalay. - Körülbelül 2,5-3 kilométerre tértünk le a pályáról, de nem
veszítettünk túl sok idõt, mert az irány, amerre haladtunk, helyes volt. Elõzni szinte
egyáltalán nem lehetett a szûk utak és a por miatt, azt hittük, legalább az itinerben
homokosnak jelölt részen könnyebb dolgunk lesz, de tévedtünk. Többször kellett nullára
lefékezni az autót, hogy egyáltalán lássunk valamit. A részeredménnyel elégedett
vagyok."
A Palik-Darázsi kettõs célja a biztonságos célba érés volt, így pozíciójukat
biztosan õrzik: a mai 38. helyükkel a 27. pozícióban állnak az összetettben.
Vasárnap már csak egy rövid szakasz vár a mezõnyre: a Rózsaszín-tó közelében kijelölt
16 kilométeres szelektív szakasz inkább a közönségnek szól. Nyerni nem lehet rajta túl
sokat, veszíteni viszont igen, úgyhogy a versenyzõknek még egy rövidke napra meg kell
õrizniük a koncentrációjukat.
2007 január 19., péntek
Tambacounda a Dakar elõtti utolsó állomás. Ahogy egyre délebbre megyünk, változik a
talaj is, de ismét nem úgy, ahogyan azt a versenyzõk elõre gondolták. Ma egészen
kemény, köves talajon kellett haladni, szûk fordulókkal, közeli fákkal. A "pálya"
rendkívül gyors és kanyargós volt.
A versenyzõk már reggel ékes bizonyítékát kapták annak, hogy fekete Afrikában
vannak: az összekötõ szakaszon aranyos kis majmok és színes papagájok alapozták meg a
hangulatukat a szakaszra.
"Már a rajt után tíz kilométerrel utolértük az elõttünk indulót, és körülbelül huszonöt
kilométert mentünk a nyomában, amikor elõször megpróbáltuk megelõzni - mondta Szalay.
- A por azonban szinte átláthatatlan volt, úgyhogy veszélyes lett volna kiszámíthatatlan
végkimenetelû elõzésbe kezdeni. Így aztán a további kétszáz kilométert is az elõttünk
haladó porában tettük meg. Közben egy fa kiütötte a szélvédõnket, ennek ellenére nagyon
élveztük a szûk, bukkanós pályán való autózást."
Az autó jobb oldalán egyéb "zúzódások"
is találhatók, amelyek jól tükrözik, hogy Balázs folyamatosan próbálta megelõzni a
lassabb jármûvet. "Képtelenség volt elmenni mellette. Egy idõ után feladtam, és
hagytam, hogy az õ tempójában menjünk. Sajnos a célig mögötte kellett haladnunk." -
mesélte Szalay Balázs a táborban. Ennek ellenére a pilóta a mai napot a 27. helyen
fejezte be, összetettben pedig a 36. helyen áll. Másik, versenyben lévõ magyar autós
versenyzõpárosunk, a Palik-Darázsi kettõs összetettben a 25., ma a 36.lett.
Tambacoundaban egyébként hatalmas a por, pokoli meleg van, nagy a forróság. Most már a
hõséggel is meg kell küzdeniük a versenyzõknek, és így lesz igazán izgalmas a Dakar: a
rajt Európában akár hóban is lehet (3 éve Clermont-Ferrandban szakadt a hó a prológon), az
utolsó szuperspeciál pedig általában ilyen melegben kerül megrendezésre. Így nem csak
a különbözõ terepviszonyra, de a változó idõjárásra is fel kell készülni gumikkal,
ruházattal, és nem utolsó sorban tûrõképességgel.
2007 január 18., csütörtök
A mai szelektív szakasz Maliban indult, ahol továbbra is mély homokban kellett megtenni
a versenytávot. Egyik magyar egységünk sem erre számított. "Egyszerûen nem erre voltunk
felkészülve." - mesélte Darázsi Gábor, Palik László navigátora. "A rajt elõtt leengedtük
a keréknyomást, de úgy látszik nem eléggé, mert szenvedtünk a homokban. Ráadásul
mindenünk forrt folyamatosan, úgyhogy állandóan kapcsolgatnom kellett. Zötykölõdtünk
ide-oda, szóval szörnyû volt."
Bunkoczi Laci sem élvezte a mai szakaszt. "Alig vártam már
a végét, iszonyatosan forrt az olajunk! Egyszerûen nem volt jó ez a mai nap, meleg volt,
mély volt a homok, sok bajunk volt." A párosok mai eredményei alapján (Szalay a 30.,
Palik a 34.) az összetettben Palik-Darázsi a 25., Szalay-Bunkoczi a 39.
"Technikás pálya volt, folyamatosan fákat kerülgettünk - mondta Szalay. - A navigáció
eléggé nehéz volt ezen a napon, ennek mi is megittuk egy kicsit a levét: az egyik
kiszáradt folyómederbõl kifelé jövet rossz csapást választottunk, úgyhogy egy-két
kilométert fölöslegesen tettünk meg. Ettõl függetlenül jó napunk volt, nekünk is, és
az Antarának is feküdt a pálya." Szalay megemlítette, érezhetõ a változás - ahogy
betették a lábukat fekete Afrikába, teljesen megváltozott a hangulat, itt a szakaszok
mentén ott szurkol a falvak teljes lakossága, ünneplik a versenyzõket.
A szakasz után Balázs megállt egy majomkenyérfánál és úgy megtetszett neki a fa
termése (amely egyébként úgy néz ki, mint egy buzogány), hogy elhozta magával a
táborba, és elhatározta: hazaviszi.
Holnap már Szenegálba megy át a mezõny, és eltölti az utolsó estét a bivouacban, utána
Dakarban már mindenki szállodában alszik. Ahogyan egyre délebbre megyünk a hõmérséklet
is melegszik és sötétedés után is harminc fok közeli meleg van!
2007 január 17., szerda
Tulajdonképpen egy második pihenõnap volt a versenyzõk számára a szerdai, hiszen nem volt mért szakasz - a terrorfenyegetettség miatt megváltoztatott programban ezen a napon mindössze egy 280 kilométeres összekötõ szakasz szerepelt. Nem kellett hatkor kelni, az elsõ szervizcsapatok is csak 9 órakor hagyták el a nemai tábort, a versenyzõk pedig még késõbb: Szalay Balázs és Bunkoczi László például csak 13 óra 22 perckor. Ebbõl adódott az is, hogy a szervizegységeknek volt idejük arra, hogy meg-megálljanak útközben a közeli dûnék tetején fotózni, vagy a faluban ajándékot osztogatni a gyerekeknek.
2007 január 16., kedd
A Szalay Balázs-Bunkoczi László-Opel Antara trió a 29. helyen zárta a rendkívül gyors,
Nema-Nema körszakaszt, amely egyben az idei Dakar rally utolsó mauritániai szelektívje
is volt. (Szerdán még teljesít egy összekötõ szakaszt a mezõny Ajun el-Atruszig, de a
versenybe beszámító mért szakaszt nem írtak ki erre a napra.)
Szóval a Nema-Nema körön Szalay Balázsék eléggé hátul rajtoltak, ezért aztán az elsõ
ellenõrzõ pontig másból sem állt az életük, mint hogy autóztak a porban és elõzgették a
többieket.
Nem sokkal késõbb a korlátozott látási viszonyok között (konkrétan semmit sem lehetett
látni) az Opel Antara ráfutott egy tuskóra, és a pilóta nagyon megijedt, hogy a tuskó
komoly károkat okozott az autóban.
"Csak a BF Goodrich gumik kitûnõ minõségének köszönhetõ, hogy megúsztuk nagyobb gondok
nélkül. Jó keményre fújtuk a gumikat, így nem esett baja az autónak - mondta Szalay. -
Természetesen a tuskóval történt találkozás után még legalább ötven kilométert óvatosan
mentünk, majd amikor úgy éreztem, hogy az Opel bírja a kiképzést, megint lendületes
tempóra váltottunk."
Persze az ellenfelek nem fogytak el, körülbelül kilométerenként értek utól motorosokat,
akiket nagyon nehéz volt megelõzni, mivel mindössze egy nyom volt, amelybõl a
kétkerekûekkel nehéz volt kijönni. Szalaynak sokszor elsõ fokozatig vissza kellett
kapcsolnia, hogy ne üsse el a motorosokat, ez pedig rengeteg idõveszteséget jelentett. A
fentiek tudatában a 29. hely nem rossz...
A Palik-Darázsi kettõs 5 perccel Szalayék után érkezett a táborba, õk is arról
számoltak be, hogy nagyjából egyhuzamban, folyamatos gázzal mentek. A guminyomás
választása sarkalatos pontja volt a mai napnak, de szerencsére a magyar versenyzõk
már olyan rutinosak, hogy ez nem okozott gondot. "Végig egy gázzal jöttünk, és semmi
gondunk nem volt. Nagy volt a por, de jól lehetett jönni." - nyilatkozta Palik László.
Jelenleg az összetettben: Palik-Darázsi a 26., Szalay-Bunkoczi a 40., de már nagyon várják
a szavannás mali és szenegáli szakaszokat.
2007 január 15., hétfõ
A maratoni szakaszok arról szólnak, hogy a versenyzõk egy éjszaka szerviz nélkül
maradnak, illetve csak annyit szerelhetnek az autón, amennyit saját maguk vagy a
versenybe benevezett kamionjuk meg tud oldani. Idén a pihenõnap után egy dupla
maratoni szakaszt terveztek a szervezõk, vagyis egy némai szervizzel négy napon
keresztül robogtak volna a versenyzõk. A Néma-Timbuktu szakaszt azonban biztonsági
okokból már korábban törölték, és az elmúlt két nap azt mutatta, hogy idén elég volt
egy maraton is.
Sajnos újabb motorosunk búcsúzott a versenytõl: a rendkívül fiatal, újonc Dési János a
mai cél elõtt 30 kilométerrel nagy gázzal beleesett egy homokgödörbe, és kiszakította
a hátsó futómûvét. Janek most várja a gyûjtõ-kamiont, hogy bejusson a táborba, de a
versenyt nem tudja folytatni.
Kátai Péter a Dakar eleje óta a GPS miatt szenved
hátrányt, szinte minden nap elromlik ez a berendezése. "Minden reggel úgy indulok el
a szelektíven, hogy mûködik, aztán kb. 10 óra körül egyszercsak elromlik. Már több
CP-t nem tudtam így érinteni, ott álltam ma is a CP1-en, de nem vette be a gép a jelet!
Szerencsére a büntetéseimet eltörölték, mivel önhibámon kívül nem voltak meg a pontok,
és most új GPS-t kaptam." Reméljük Petinek most már semmi nem áll az útjába, hiszen
így is remek helyen áll, jelenleg összetettben a 22. pozíciót foglalja el.
Komolyabb küszködés nélkül, kevés ásással teljesítette a két napot a Palik-Darázsi és
a Szalay-Bunkoczi kettõs. Mindkét autó kiegyensúlyozott teljesítménnyel, megbízhatóan
viszi egyre közelebb a versenyzõket Dakarhoz. Balázséknál a bal hátsó lámpa és a
lökhárító törött el, Palik László néhány defekt miatt kényszerült csak idõnként
megállni. A két szakasz zömmel köves területeken ment keresztül, kevés dûne és
homokos rész is nehezítette az útvonalat, de a versenyzõk inkább a sziklákra és a
nagy kövekre panaszkodtak. "Két napig szívtunk, nagyon kemény volt! Már vártam, hogy
vége legyen, ezt nem élveztem annyira!" - mondta Darázsi Zsolt, a Szalay Dakar Team
versenykamionjának vezetõje a célban.
A holnapi napot is vízválasztónak tartják a versenyzõk, a Néma-Néma hurok olyan nehéz
lesz, hogy a beérkezési határidõt másnap délben határozták meg a szervezõk.
A Szalay Balázs-Bunkoczi László-Opel Antara trió egyébként vasárnap nagyon közel állt ahhoz, hogy
a Dakar-rally egyik legnehezebb (ha nem a legnehezebb) szakaszán az idei legjobb
részeredményét érje el.
A páros a második ellenõrzõ ponton a 19. helyen haladt át, a harmadikon a 21. pozícióban,
utána azonban csak az látszott a mûholdas követõrendszeren, hogy száz kilométerrel a
cél elõtt állnak. Állnak, állnak, állnak...
Senki sem tudta elképzelni, hogy mi történhetett, már mindenki nagyobb mûszaki gond
miatt aggódott. Ám amikor a fiúk késõ este elérték a tábort, kiderült, hogy nem
mûszaki hiba történt, hanem malõr: száguldás közben kinyílt az Opel Antara
csomagtartója, és kiestek belõle a pótkerekek. A páros azonban ezt nem vette észre.
Szalay azt mondja, hallotta, hogy az autó hátuljánál zörög valami, meg is kérte
Bunkoczit, nézze meg mi az, õ pedig csak azt látta, hogy lazán záródik a hátsó ajtó,
úgyhogy becsapta. Eszébe sem jutott, hogy belenézzen a versenygép hátuljába.
Így történt, hogy amikor Szalayék 100 kilométerrel a szakasz vége elõtt bal hátsó
defektet kaptak, nem volt mit feltenni a lyukas abroncs helyére. Egy óra negyven
percet ácsorogtak a pálya szélén (idegõrlõ egy óra negyven perc volt), mire
megérkezett a csapat versenykamionja, és adott nekik pótkereket.
Így az összetettben is jócskán visszaestek (a szakaszon a 48. pozícióban értek célba),
és természetesen ez azt is jelentette, hogy sötétben kellett teljesíteni a szakasz
hátralévõ száz kilométerét.
2007 január 14., vasárnap
Szalayék idõeredménye az ellenõrzõ pontokon a legjobb húsz körül mozgott: az elsõnél 22., a
másodiknál 19., a harmadiknál 21. helyen voltak, az azt követõ 170 kilométeres szakaszról
azonban nem érkeztek meg a táborba este 11 óráig.
Palik László azt mondta, jó ideig egymást elõzgették (abszolút korrekt, fair módon),
körülbelül száz kilométerrel a cél elõtt azonban látta õket félreállva az út szélén
egy fa mellett. Ez az utolsó információ róluk.
A versennyel kapcsolatos oldalak:
Dakar 2007
Dakar.hu
Terep-rallye.hu











































