Mazda 1920-2020 - igazi sikertörténet a vásárlók folyamatosan növekvő igénye a Mazda SUV-ok iránt

Az elmúlt években a 2020-ban 100 éves Mazda különösen jól reagált a SUV-ok iránti, folyamatosan növekvő vevői igényekre, s a piacon megjelenő modelljeit agilis kezelhetőséggel, sportossággal vértezte fel.

A SUV-ok egyre növekvő terjedése igazán az elmúlt 15 évben vált láthatóvá, de ha visszanézünk a Mazda történetére, a korábbiakban is találunk érdekes 4x4-es vagy offroad modelleket.

Mint a legtöbb autógyártó esetében, a Mazda-nál is az első négykerék-hajtású modell egy igavonó haszonjárműre hasonlított, ez volt a Mazda Pathfinder XV-1. Az egyenetlen terepet kedvelő, az eredeti Toyota Land Cruiser és Land Rover formáit idéző Pathfinder-t Hirosimában tervezték és Burmában szerelték össze 1970-től ’73-ig. A rendőrség és a katonaság által használt, 90 lóerős változat létezett ponyvatetővel, de zárt, 9 üléses verzióban is. A Távol-Keleten kívül a világ más részein kevesen ismerik, de Myanmar utcáin talán egyet-kettőt lehet még látni.

Az 1960-as évektől kezdve a Mazda a pick-up gyártásra fókuszált, s a szegmens növekedése 20 éven keresztül meg sem állt. A kezdetleges SUV vonal következő képviselője a B-széria negyedik generációjára esett, ezt 1991-ben vezették be Mazda Proceed Marvie néven. A Marvie egy dobozos haszonjármű volt, amely a B-széria padlólemezét kapta; az első sorban három üléses változat csak jobbkormányos kivitelben készült a japán és ázsiai piacokra, miközben Ausztráliában Ford Raider néven értékesítették.

Ismerve az amerikaiak SUV-szeretetét, nem volt meglepetés, hogy a gyár 1991-ben bevezette a Mazda Navajo-t az amerikai piacra. A Navajo egy átbrandingelt Ford Explorer Sport volt, melyet Kentucky-ban gyártottak kizárólag Amerikának, kétajtós, négykerékhajtásos kivitelben. A Ford-testvértől egyedi hűtőrács, kerekek és fényszórók különböztették meg. 4 literes, V6-os motorjához egy négyfokozatú automata, vagy ötfokozatú kézi váltó kapcsolódott. Ez a modell teremtette meg a helyet a következőknek a Mazda SUV-választékában, mielőtt 1994-ben befejezték a gyártását.

Hasonlóan átbrandingelt megoldás volt a Suzuki Escudo, mint a Mazda Proceed Levante Japánban a korai 90-es években, de ahogy megérkezett a 21. század, a Mazda kijött a Ford-al közösen fejlesztett Tribute-tal, amely az akkori 626-os Mazda padlólemezére épült, és megalapozta a Ford Escape-et vagy ahogy Európában nevezték, a Maverick-et. Mindkét autó 2000-ben debütált, a Tribute-ot a Los Angeles-i Autószalonon mutatták be.

Az amerikai piacra szánt Tribute-okat a Ford Escape-pel együtt gyártották Missouri-ban, a világ más részeire szállított Tribute-ok viszont Hirosimában készültek, csak sportosabb és merevebb felfüggesztéssel, mint a Ford-é. A Mazda első Tribute SUV-ja 2001-ben érkezett az Egyesült Királyságba, 123 lóerős kétliteres és 196 lóerős három literes V6 benzines változatban. A kisebb és kedveltebb kétliteres verzióból 2002-ben 881 darabot adott el a gyár, mellyel megszerezték a piac 3%-át, de a modellt megszüntették 2004-ben.

Az USA-ban és más globális piacokon a második generációs Tribute-ot 2007-ben vezették be, de ebben az időszakban Amerikában már szárnyaltak a SUV-eladások, így a Mazda piacra dobta a CX-9 első generációját. Sportos külső vonalvezetés, prominens kerékjárati ívek, merész hűtőrács jellemezte. Pár mechanikai alkatrészt a Ford-tól vettek át, de kijelenthető, hogy a korábbiakkal ellentétben a CX-9 volt a Mazda első önállóan tervezett szabadidő-autója, amely hozta a márka stílusjegyeit és az autózás örömét.

Több, mint 5 méteres hosszával, hét ülésével és V6-os benzinmotorjával a CX-9 teljesen beleillett az amerikai képbe, sosem szánták Európába. Az öreg kontinensen ugyanebben az évben vezették be a CX-7-et, amely igazán frissnek számított, mikor a 2006-os Los Angeles-i Autószalonon bemutatták. Mindkét autót Moray Cullum tervezte, s ez volt az első SUV a Mazda-tól, mely pusztán stílusával meghatározóvá vált. Sokan dicsérték 256 lóerős, 2.3 literes turbó-benzines motorját, rövid utakon járó váltóját és kiemelkedő kezelhetőségét. Európában egyre inkább a dízel szabadidő-autókat keresték és annak késése korlátozta az eladási számokat, de 2009-ben végül bemutatta a gyár a 2.2 dízel változatot 173 lóerővel, amely később jelentős hányadát tette ki az értékesítésnek.

A következő Mazda SUV viszont megváltoztatott mindent. 2012-ben került piacra a CX-5, mely elsőként hordozta a Skyactiv-technológia és a Kodo dizájn jegyeit és egy csapásra sikeressé vált. Óriási előrelépés volt továbbfejlesztett motor- és váltótechnológiája, futóműve, karosszériája és minőségi kidolgozása.

A választék is szélesebb lett, 2.2 Skyactiv D és 2.0 illetve 2.5 Skyactiv-G motorokkal, két- ill. négykerék hajtással bővült. Az elismerés sem váratott sokáig magára; 2012-ben a modell megkapta a Japán Év Autója címet. A második generációt 2016-ban leplezték le a Los Angeles-i Autószalonon és ez csak megerősítette top pozícióját a Mazda értékesítésben.

A SUV-ok iránti töretlen lelkesedés 2015-ben életre hívta a Mazda CX-3-at, mely a Mazda2-vel azonos padlólemezre épül. 2016-ban megjelent a CX-9 második generációja és új szintre emelte a kidolgozás minőségét, a felszereltség sokféleségét és a kivitelezés finomságát. A második generációs CX-9 nagyon populáris modellé vált a Közel-Keleten, Ausztráliában, Oroszországban és Észak-Amerikában, ahol 2019-ben 26 000 db-ot adtak el belőle. A Mazda CX-8-at, amely a CX-5 hosszabb, hétüléses verziója, 2017-ben vezették be Japánban, ahol a CX-9 nem kapható. Az értékesítés első időszakában 12 000 rendelés érkezett rá és praktikusságával, eleganciájával nagyon sikeres lett olyan piacokon is, mint Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Kelet Ázsia és Kína. Alapvetően a 2.5 literes benzinmotoros változat kapható, de néhol a 2.2 literes dízelmotorral is kínálják. Kizárólag a kínai piacon jelent meg a CX-4 2017-ben, amely egy SUV-ba oltott coupe és amely jól mutatja a Mazda képességét, hogy olyan autókat gyártson a globális modellek mellett, amelyek a helyi igényeket is figyelembe veszik.

A legfrissebb Mazda szabadidő-autó a CX-30, amely 2019 márciusában mutatkozott be. A márka új-generációs modelljei között a Mazda3 után a második képviselő, mely megkapta a Skyactiv-X kompresszió gyújtású benzinmotort, s ötvözi egy coupe elegáns vonalvezetését a szabadidő-autók robusztusságával.

Magyarországon 2019-ben a CX-5, CX-30, CX-3 modellek együttesen az értékesítés 54,2%-át adták, s ez a szám 2020-ban már 57% volt.

A Mazda 2020-ban első elektromos autóját, a Mazda MX-30-at is kompakt SUV-ként mutatta be. Ez a karosszériatípus fémjelzi majd a közeli jövőt is, olyan stílusos, kellemesen vezethető, magas minőséget képviselő modellekkel, amelyek méltó részei lesznek a Mazda további SUV-történetének.

Forrás: Burovinc Eszter
PR és Marketing menedzser
Mazda Motor Hungary Kft.