Meglestük: így készült a Chevrolet 1936-ban

Amerika útjain akkoriban már 25 millió autó gurult és a motorizáció - közvetlenül vagy kötvetve - több mint ötmillió embernek adott munkát. 1936-ban a Chevrolet 918 000 autót értékesített.

Az autóvásárlóknak a harmincas években még ritkán adódott lehetőségük arra, hogy a saját szemükkel lássák, amint a "mesteri kezek" alatt elkészülnek járműveik, viszont a technikai fejlődés eredményei iránt fogékony amerikaiakat érdekelték a tömeggyártás részletei. A klasszikus "kapitalista realista" filmdráma alkotói tulajdonképpen ezt a kíváncsiságot akarták kielégíteni, amikor bemutatták egy Chevrolet Master Deluxe Town Sedan gyártását - az öntődétől a végszereldéig. A kétajtós, háromsebességes, hátsókerék-hajtású autót akkoriban 500-600 dollár körüli áron kínálták. - Az autó akkor lesz nagy üzlet, ha a munkás is meg tudja venni! - mondta akkoriban Henry Ford. (A magyar munkavállalók bérébe még manapság sincs beépítve sem a lakás, sem az autó megvásárlásának költsége, ezért aztán kénytelen eladósodni a kisember...)

A közel félórás történet hátterét Galamb József találmánya, a futószalag "működése" adja, de a Master Hands alapvetően a Chevrolet munkásainak "mesteri kezeiről" szól, és valójában az akkoriban még gyerekcipőben járó tömeggyártás folyamatát mutatja be. A film érdekessége, hogy a felvételek Flint-ben, Michigan államban készültek, éppen ott, ahol néhány hónappal korábban a United Auto Workers szakszervezet emberibb munkakörülmények bevezetéséért szervezett sikeres ülősztrájkot.

A filmet 1999-ben az amerikai National Film Registry "művészi, kulturális és társadalmi szempontból jelentős" alkotásnak minősítette.

Filmtörténeti érdekesség, hogy Charlie Chaplin ugyancsak 1936-ban készítette el Modern idők című filmjét (2. video), amelyben a maga módján mutatja be a szalagon dolgozó munkások embertelen munkakörülményeit.