A gumiabroncsok szerkezete
Forrás: 4x4 magazin
Gyorsítás, lassítás és kormányzás esetén is a gumiabroncs az az utolsó láncszem, amely tapadásával meghatározza, hogy
mekkora az a legnagyobb hosszú, illetve oldalirányú erõ, amivel az autó sebességének nagyságát vagy irányát
megváltoztathatjuk. Hiába a bikaerõs motor, a nagy teljesítményû fékek vagy a kitûnõ futómû, ha a nem megfelelõ gumi nem
tudja az erõket a talajra átvinni.
Különösen fontos szerepe van a guminak terepezésnél: a változatos útfelületeken a
gumival szemben támasztott követelmények is nagyon sokfélék. A különbözo talajfajtákra speciálisan kialakított mintázatú
gumiabroncsokat kínálnak a gyártók, kezdve a fõleg aszfaltútra szánt, de terepjárókhoz tervezett abroncsoktól a köves,
füves vagy murvás terepre valókon keresztül a mély sárra, vagy egészen laza, sivatagi homokra "kihegyezett" gumikig.
(1. ábra)
Általában minél lazább talajon kell helyt állnia egy guminak, annál nyitottabb és mélyebb a mintázata a kapaszkodóképesség és az
öntisztulás érdekében.
A téli gumik sûrûn recézett, de viszonylag durva blokkokból álló mintája a havas, jeges úton
igyekszik kielégítõ tapadást biztosítani, speciális anyaguk gondoskodik arról, hogy a hideg útfelületeken is jó legyen a
kapcsolat a talaj és a kerék között. Melegben, illetve nagy sebességnél azonban könnyen a hidegre beállított üzemi
hõmérséklet fölé melegedhetnek, ami gyorsabb kopást, vagyis rövidebb élettartamot eredményez.
A gumiabroncsba fújt levegõ nyomása nagy hatással van mind az élettartamra, mind a viselkedésre.
(2. ábra) Akár kisebb, akár nagyobb
a nyomás, mint az elõírt optimális érték, a gumi élettartama le fog csökkenni. Ennek oka egyrészt az, hogy a torzult
keresztmetszetû abroncs kisebb felületen érintkezik a talajjal, így ott nagyobb lesz a felületi nyomás, másrészt a
talajjal kapcsolatban álló felület alakja is kedvezõtlenül hat az élettartamra. Ehhez járul még - jelentõs mértékben - a
megnövekedett gördülés közbeni deformációból következõ hõmérsékletemelkedés is, lecsökkent guminyomás esetén.
Ha ehhez még
hozzá vesszük azt is, hogy a túl kis nyomású guminak a gördülési ellenállása megnõ, és ez észrevehetõ fogyasztásnövekedést
eredményez, akkor világosan látszik, hogy többszörösen nem éri meg "lapos" gumival járni.
Terepezés közben azonban sokszor
szükség van a guminyomás szándékos csökkentésére, hogy az így jobban szétterülõ abroncs nagyobb felületen "kapaszkodhasson"
a laza talajba, növelve ezáltal az átviheto erõt. Ez azonban csak laza talajra vonatkozik, kötött talajú, vagy szilárd
burkolatú úton a nyomás csökkentése a gumiabroncs keresztmetszetének az ábra szerinti eltorzulását okozza, ami a fent
említett módon az élettartam rövidülését okozza.
Ferdén vagy merõlegesen?
A gumiabroncsok belsõ szerkezetüket tekintve két nagy csoportra oszthatók: diagonál és radiál felépítésû
abroncsok. (3. ábra)
A
diagonál abroncsok alapja egymást 30-38 fokos szögben metszõ, kordszálakból összetevõdõ rétegekbõl áll, ezeket hívják
karkasznak. Minél nagyobb sebességre tervezik a diagonál gumit, annál hegyesebb szögben metszik egymást ezek a szálak,
sportcélú gumiabroncsoknál 25 fokig is lecsökkenhet ez a szög. A mintázott gumiból álló futófelület és a teherhordó vázat
alkotó karkasz között található még egy párnaréteg, az oldalfalakon azonban ez hiányzik. Oldalt a teherhordó vázat alkotó
kordrétegeket csak a gumi borítás fedi, amelyen esetenként körkörös bordákat alakítanak ki, hogy ezzel is védjék az
oldalfalat a mechanikai sérülésektõl.
A keréktárcsához (felni) kapcsolódó perem magját gumiba ágyazott huzalgyûrûk képezik.
A radiál abroncsok alaprétege a kerék forgási irányára merõleges szálirányú (85-90 fokos csúcsszögû) szálakból álló
kordszövetbõl készül. Erre a minimum két, de általában inkább négy vagy több rétegbõl álló teherhordó vázra kerül fel a
gumi alakját biztosító öv. Ennek anyaga változó: legtöbbször két, acél szálakból felépülõ réteg, vagy négy, esetleg több
réteg mûselyem szövetbol vagy ezek keverékébõl készül, de vannak például üvegszálas erõsítéssel készült abroncsok is. Ezen
övrétegek nélkül a levegõvel felfújt gumi keresztmetszete teljesen kör alakú lenne, alkalmazásukkal viszont egészen lapos
profilú abroncsok is elõállíthatók. (4. ábra)
