Hamarosan a vízcsapról tankolhatunk?

Majdnem. De a "kipufogógáz" már vízgőz a hidrogénhajtású BMW 7-esben.

A video lejátszásához Flash Player szükséges!

A hidrogén színtelen, szagtalan, a természetben leggyakrabban előforduló és legkönnyebb elem. Folyékony halmazállapotban háromszor több energia nyerhető belőle, mint a benzinből. Környezetbarát módon, vízből állítható elő elektrolízis során, és elégve a levegő oxigénjével ismét vízzé kondenzál. Üzemanyagként gyorsabban ég el mint a benzin és gyakorlatilag nem bocsát ki szennyező anyagot, csak gőzt.

A BMW volt az első autógyártó a világon, amely annak idején - 1978-ban - hidrogénhajtású autók fejlesztésébe kezdett. A cég 2000-ben mutatta be a 15 hidrogénhajtású, BMW 750hL jelzésű tesztmodellből álló flottáját. Az autók bizonyítottak a mindennapi használat, és az időközben megtett 170 000 km során. Néhány autó részt vett a 2001-es és 2002-es BMW CleanEnergy WorldTour-on, amelyet azzal a céllal szerveztek, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét a hidrogén technológiára és annak előnyeire.

A világ első, sorozatgyártásra alkalmas hidrogénhajtású autóját, a BMW Hydrogen 7 modellt tavaly szeptemberben mutatták be. A limuzint egy 191 kW/260 LE teljesítményű, 12 hengeres motor hajtja, amely álló helyzetből 9,5 másodperc alatt gyorsítja 100-ra, a végsebessége 230 km/h. A hidrogén mellett természetesen működik hagyományos üzemanyaggal, Super Plus benzinnel is. (A kettős üzemű, benzinnel és hidrogénnel egyaránt működtethető motor addig nyújt alternatívát, amíg nem épül ki megfelelő hidrogén üzemanyagkút-hálózat.) A vezető egyetlen gombnyomással válthat üzemmódot, s ha a benzin kifogy, további 200 km-t tud megtenni a 8 kiló folyékony hidrogén elégetésével. A hőszigetelt hidrogéntartály 170 literes, így nagyjából a csomagtér felét foglalja el.

Kívülről egyébként csak a "C" oszlopon lévő, feltűnően nagyméretű hidrogéntankoló nyílás utal a kettős működésre. Tankolni egy tűzoltótömlőhöz hasonló csőből lehet, de ennek működtetése már megközelíti a benzintöltő pisztolyok kezelhetőségét. Jelenleg az egyik legnagyobb megoldásra váró feladat a hidrogén tárolása. Ahhoz ugyanis, hogy a tankolt hidrogén viszonylag hosszú útra legyen elegendő, azt folyékony halmazállapotban kell tartani, nagyjából mínusz 250 fokos hőmérsékleten. A legjobb szigetelés mellett is probléma a folyékony hidrogén melegedése, mert gáz halmazállapotúvá válva a hidrogén már nem használható a motor meghajtására.

Az első hidrogén üzemanyagtöltő-állomást 1999. május 5-én nyitották meg a müncheni repülőtéren. Jelenleg világszerte 21 olyan töltőállomás van, ahol hidrogén tankolására alkalmas technikai berendezést alkalmaznak. Európában már nemcsak Németországban, hanem Ausztriában (Graz) és Belgiumban (Brüsszel) is találkozhatunk hidrogénkutakkal.