KERS-premier az Albert Parkban - gyökeresen megváltozik a Formula-1?

Kizöldült a beton a hibrid versenyautóktól Melbourne-ben. Az idei szezonban még nem kötelező, de már engedélyezett a KERS használata.

A video lejátszásához Flash Player szükséges!

Az idén Ausztráliában a szezonnyitó futam közben ugyan sok csapat nyert, de közülük csak a Brawn-istálló győzött. A Renault, a Ferrari, a McLaren és a BMW Sauber autói - egy, a volánba beépített piros gombnak köszönhetően - a verseny közben körönként visszanyerték a fékezésre fordított energiát, de végül mégiscsak a legjobban gyorsító Gomb, azaz Jenson Button állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Az Ausztrál Nagydíj mindjárt két meglepetéssel is szolgált, az egyik a Formula-1 guru, Ross Brawn visszatérése, a másik az új hibrid csodafegyver, a KERS bemutatkozása. A brit üzletember, a Honda korábbi csapatfőnöke három héttel a 2009-es szezonnyitó előtt 100 %-os tulajdonosként megvásárolta a Honda-tól a gyári csapatot, így a pilóták - Button és Barrichello - az idei szezonban már a Brawn GP színeiben versenyeznek, az új csapat pedig nagy meglepetésre máris kettős győzelmet aratott az idénnyitó futamon. Ez eddig sima(?) ügy, de mi a helyzet a KERS-sel?

A KERS rövidítés az angol Kinetic Energy Recovery System szavak kezdőbetűiből született. A rendszer a fékezéskor keletkező energiát elmenti és tárolja, később pedig ez az energia újból felhasználható az autó gyorsítására. Az FIA a technikai szabályokban pontosan meghatározta a visszanyerhető energia mennyiségét, ez 400 kJ (kilojoule) körönként. Jelenleg még három műszaki megoldás küzd egymással, az elektromos, a mechanikus (lendkerekes) és a kettő kombinációja.

Az elektromos KERS legegyszerűbb megoldásánánál a főtengelyre szerelnek egy generátort, amely villanymotorként is működik. Fékezéskor a generátor feltölti az akkumulátorokat, gyorsításkor pedig ezek táplálják a villanymotort. A pilótának elég a kormány jobb felső sarkába épített piros gombot megnyomnia, ekkor a tárolt 400 kilojoule-nyi energiával a 60 kilowattos villanymotor besegít a 800 lóerős benzinmotornak. Lóerőre átszámítva ez azt jelenti, hogy a 82 extra lóerő áll a versenyző rendelkezésére - maximum 6,67 másodpercen keresztül. Ezzel az energiával a gazdálkodhat a pilóta, eldöntheti, hogy az egyenesben, kigyorsításkor vagy előzéskor használja a plusz teljesítményt. A "nullázás" a célvonalon áthaladáskor történik.

Az elektromos rendszerű KERS okozott már galibát is: a BMW tesztelése közben áramütés érte az egyik szerelőt.

A lendkerekes KERS szó szerint a kinetikus (mozgási) energiát tárolja el, az energiát egy vagy több lendkerék veszi fel, ezek állítólag a másodperc tört része alatt képesek nulláról hatvanezres percenkénti fordulatra felpörögni. Ha a versenyzőnek szüksége van egy kis plusz lóerőre, behívhatja a lendkerekekben tárolt kinetikus energiát. A legismertebb mechanikus KERS a Torotrak és az Xtrac cégek közös megoldása. A biztonságot a mechanikus KERS beépítése is érinti, hiszen az ütközéskor esetleg elszabaduló, gyorsan forgó lendkerék súlyos sérüléseket okozhat.

Melbourne-ben a Brawn GP még nem használta a KERS-t. A világbajnok Hamilton-nak pedig hiába volt KERS az autójában, végül csak kizárták...

Max Mosley, a FIA mindenható ura így nyilatkozott róla:

"Ez a hibrid eszköz, a kinetikusenergiatároló-rendszer gyökeresen megváltoztatja a Formula-1-et. Minden eddiginél környezet-barátabbá teszi a sportot, nem is beszélve arról, hogy az új technológiákat az autógyártásban is könnyedén lehet majd használni. 2009-ben a Formula-1 elindult a környezetbarát technológiák irányába..."

A Formula-1 tehát ezentúl barátságosabb lesz a környezetéhez, az autók akár több liter üzemanyagot is megtakaríthatnak egy-egy verseny alatt. Kérdés persze, hogy mi ez a néhány liter ahhoz képest, amit a csapatokat szállító kamionok, repülőgépek meg a több százezres nézősereg autói elfogyasztanak egyetlen Nagydíj alkalmával...